Karkötőkről

Csomózással sokféle karkötőt készíthetünk.

Lehetnek indiáncsomózással készültek, makramé csomókkal, illetve egyszerű csomózással.

Az indiáncsomózás is egyfajta makramécsomó, szép, tömör felületet képezhetünk vele, színesen mintázhatjuk. A barátság karkötőket is indiáncsomózással szokták készíteni. A barátságkarkötőt csuklóra kötése után nem szokták levenni, addig hordják, amig el nem rongyolódik, és le nem esik a kézről.

A makramézott, gyöngyökkel díszített karkötőket divatból hordjuk, ezeket levesszük a kezünkről, nem az a cél, hogy teljes elrongyolódásig kezünkön legyen.

Gyorsabban, kevesebb anyagból tudjuk előállítani a makramé divatkarkötőket, hiszen gyakran csak egy oszlopban készítjük a csomókat, ráadásul még a gyöngyök jóvoltából sokkal kevesebb csomót kell készítenünk.

Az egyszerű csomókkal készült karkötőket valóban pillanatok alatt elkészíthetjük, 1-2 méter zsinór/fonal kell hozzá, néhány mutatós gyöngyszem. A csomók egyformák, olyan, mint amikor varráskor a szál végére készítünk csomót. Nagy előny, hogy ennyire kevés anyag és idő kell hozzá, mert ha nem tetszik, elpiszkolódik, vagy megunjuk, legalább nem sajnáljuk kidobni, persze csak azután, hogy a gyöngyöket levágjuk róluk.

A különféle csomózott karkötők jól illeszkednek ruhatárunkba. Kenderzsinegből, fagyöngyökkel készülő karkötők jól illenek az etno stílusú ruhákhoz. Farmerral is kiválóak, elegáns öltözethez ne próbáljuk ki.

Ha viszont szép fonallal dolgozunk, melyet üvegből készült gyöngyökkel díszítünk, és szép kapcsot teszünk rá, akkor a hétköznapi, elegánsabb ruhákhoz is nyugodtan felvehetjük.